Miért a csabai?

Azért, mert a csabai kolbász felidézi a rég és a közelmúlt hangulatát. Tősgyökeres csabaiként a családunkban mindig tartottak disznót, minden esztendőben ünnepnapnak számított a tor és a kolbászkészítés. Nagyapám idejében még késsel daraboltuk a kolbásznak valót, apám vezetésével már kézi erejű darálóval készült a csemege, ma pedig már a mi konyhánkból sem hiányozhat a villanydaráló. Azonban nem számít a kor, és nem számít a technika, ugyanis egy biztos: a jó kolbász kemény munkából, verejték árán születik. Egy egész éves munka megkoronázása.
Azért, mert a jó csabai kolbász készítése rengeteg erőfeszítés után művészetté válik. Igen művészetté, hiszen keményen bele kell tennünk a magunk részét. Benne van az energiánkon és időnkön kívül a szorgalmunk, a figyelmünk, az alázatosságunk és nem utolsó sorban a hagyományaink tisztelete.
Azért, mert a csabai kolbász igazi népi produktum, a békéscsabai népi élet sajátos tartozéka. Nincs egyetlen, eredeti receptje, minden családban apáról fiúra szálnak a kolbászkészítés fortélyai. Abban mindenki megegyezik, hogy a jó kolbász csak sertéshúsból készülhet, annak is mindenfajta húsából, combból, karajból, oldalasból, tarjából. Így nem lesz a kolbászunk se túl zsíros, se túl száraz. Az ízesítés alapja minden családban a négy szent fűszer: a paprika, a só, a köménymag és a fokhagyma. Azonban ezek felhasználásának aránya okozza a különbséget, ezért nincs két egyforma csabai kolbász.
Azért, mert a csabai kolbász összetartó erő. Két nép, a magyar és a szlovák közösség összetartozását, együttműködését, békében való együtt élését szimbolizálja. Ez a nagyszerű csemege a két nemzetség különböző kultúrájából, azonban azok egymásra hatásából született.
Azért, mert a csabai kolbász igazi delikátesz, kulináris ínyencség. A magyar ember pedig különleges vonzalmat táplál a konyhai finomságok iránt. A magyar ember szereti a hasát, ezt a makacs tényt bizonyítja, hogy az evésre és az ivásra van a legtöbb szavunk. A görögöknek a hajózással kapcsolatos dolgok kifejezésére, a rómaiaknak a gyilkolás módozataira létezik számos kifejezésük, minden népnek arra, amit a legtöbbször művel, művelt. Nincs a világon még egy nyelv, amelynek az étkezés árnyalataira annyi kifejezése lenne, mint a magyarnak.
Azért, mert a csabai kolbász státusszimbólum. A fitnesz-forradalom korában, amikor reggel, délben, este különböző fogyókúrákkal próbálnak hatni ránk a reklámok. Amikor azt éreztetik velünk, hogy vétkezünk, ha lefekvés előtt a nyitott hűtőajtó előtt állva elmajszolunk egy karéj kolbászzsíros kenyeret, akkor igenis státusszimbólum a csabai kolbász. Minden tiszteletem a tönkölybúzáé és a lucernacsíráé, de én mégis maradok a csabai kolbász mellett.
Azért, mert a csabai kolbásznak fesztiválja van, immár a tizenharmadik. Ez a fesztivál tizenkét esztendeje hirdeti a magyar húsból, magyar alapanyagból, magyar hozzáértésből készült hungarikum, a csabai kolbász fontosságát, kiválóságát. A fesztivál kiváló alkalom arra, hogy egyre szélesebb közönség ismerje meg a csabai kolbászt, annak több évszázados hagyományát, különleges receptjét, receptjeit. Kiváló alkalom, hogy vendégül láthassuk rokonainkat, barátainkat. Néhány napig újra Békéscsaba lesz a világ közepe. Néhány napig minden békéscsabai polgár és minden kedves vendég feltöltődhet, kikapcsolódhat és legálisan gyarapíthatja súlyfeleslegét.

Miért a csabai? Azért, mert szeretjük.

Írás közben jön meg az étvágy. Időközben feleségem elkészült a másik kedvenc ételemmel, a cigánykával, ezért zárom soraimat, remélem, találkozunk a fesztiválon. 

Tisztelettel: Vantara Gyula

forrás: www.vantara.hu

 

Vissza