Védett lett a csabai és gyulai kolbász

Mérföldkőnek tartja Uhrin Zoltán, a Csabai Kolbászklub egyesület elnöke, hogy védett eredetnevű termékké nyilvánította az Európai Bizottság a gyulai és a csabai kolbászt. Az elnök a Reggeli Gyorsban elmondta, „a csabai kolbásznak híres a neve, mert minden csabainak benne a szíve.”

Mindkettő két néven is (Csabai kolbász és Csabai vastagkolbász, illetve Gyulai kolbász és Gyulai pároskolbász) felkerült a szűk körű (az európai uniós országokban összesen mintegy 900 helyi tradíciójú terméket tartalmazó) listára. Az eredetvédelem révén a termék nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja.

Magyarországról eddig a szegedi és a budapesti téliszalámikat, a hajdúsági tormát és a makói vöröshagymát jegyezték be a védett termékek közé. A brüsszeli védettség egyúttal azt is jelenti, hogy az EU segít reklámozni, még szélesebb körben megismertetni ezeket az árucikkeket.

www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=110772

Miért a csabai?

Azért, mert a csabai kolbász maga a hagyomány. Városunkban több mint száz éves múltja van a sajátos háziipari terméknek. Kezdetben disznótorok alkalmával csak maguk a csabaiak magasztalták, dicsérték a vendéglátó ház kolbászát. Kis idő múlva a csabai kolbász ismertté vált a megyében, később széles e hazában. Ma pedig már közeli és távoli országokban keresik, vásárolják, dicsérik, szeretik ezt a nagyszerű csemegét.

 

Tovább olvasok

Magyar Márkák története

csabai kolbász Békéscsabáról és környékéről származó jellegzetes háziipari termék. Eredete a gyulaihoz hasonlóan a 19. század végére tehető, de igazán híressé a két világháború közti időben vált, amikor Békéscsabán már nemcsak háznál, hanem 40-50 hentes készítette. Nagyüzemi termelését az ötvenes években a Békés Megyei Húsipari Vállalat orosházi telephelyén kezdték meg "Csabai csípős" elnevezéssel, s a 60-as, 70-es években már Békéscsabán és Gyulán, majd Budapesten is készítették. Hagyományát az évente megrendezett Csabai Kolbászfesztivál és a Kolbász Klub Egyesület ápolja.


Forrás: www.hvg.hu

Mi a kolbász?

„Több nap, mint kolbász”

(magyar közmondás)

Egy-egy étel „történetét” az emberek többnyire attól az időtől számítják, amikor azt valamely szakács vagy vállalkozó elkészítette. Így esett ez a gyulai és a csabai kolbásszal is. Gyulán 1882-ben Balogh József saját készítésű házikolbászt kezdett árusítani, amely elkerült pesti fűszerüzletekbe, sőt egyik párizsi barátjához is. Az utóbbi 1910-ben elvitte a terméket a Brüsszeli Világkiállításra, ahol az „Gyulai kolbászként” nyomban aranyérmet kapott. Nem történt ez másképpen a csabai kolbásszal sem, amit a XIX–XX. század fordulóján mai formájában és elnevezésével Wayand Miklós húsipari szakkönyve nyomán indult el világhódító útjára.

Tovább olvasok

Tovább él a hagyomány

            A 2000. évi millenniumi Csabai Kolbászfesztivál fő-és életműdíjas hentesmesterét, Krajcsó Pált számtalan elismeréssel illették, például az ő receptje került Békéscsabáról az ópusztaszeri történelmi emlékhelyen a 2050-ben felbontandó urnába. A nyolcvanadik életévén túl járó mester ugyanakkor arra a legbüszkébb, hogy unokái tovább viszik a kolbászkészítés hagyományát.
            - A legkisebb unokám, Irén szinte minden kolbászkészítésnél aktívan jelen van, részt vesz a munkálatokban, Sándor unokám pedig a vejemmel együtt fődíjat kapott a kolbászfesztiválon a Krajcsó-recept alapján készített szárazkolbászért – hangsúlyozta a mester.

Tovább olvasok

Örömkolbász Ványaiéknál

Győztek már az érsekújvári Kolbászünnepen, oklevelet érdemeltek ki a sepsiszentgyörgyi turisztikai napokon. Ványai Mária és élettársa Szaszák Mátyás békéscsabai kolbászgyártó műhelyében ott díszelegnek az elismerések.

Tovább olvasok

Kolbász a művészetekben

A békéscsabai képzőművészek is szívesen választották témaként a disznóvágást és a kolbászkészítést. Várkonyi János festőművész elmondta, hogy kolbászszerető csabai polgárként nem mérlegelt, amikor mérlegre tett egy disznófejet és egy kulárés kolbászt. Arra pedig nagyon ügyelt, hogy a pirospaprika ott lebegjen a mérleg felett, és ne legyen a mérleg nyelve. Várkonyi János mellett Lonovics László és E. Szabó Zoltán is készített kolbásztárgyú képeket, és azokat felajánlották a Csabai Kolbászklubnak. Az egyesület Szent István téri irodájában láthatók az alkotások.

Kétszer győzött, jól csinálja

A mezőberényi Kovács István kétszer hódította el a szárazkolbász kategóriában az első díjat, és különdíjakat is nyert.
- A családban a kolbászkészítésnek régi hagyományai vannak, s mivel faluhelyen nőttem fel – mert gyerekkoromban Berény még falu volt – a szüleim minden évben vágtak disznót, amit kukoricával hizlaltak. Amint lehetett ott settenkedtem a böllér körül, igyekeztem ellesni a sertésfeldolgozás minden csínyját – bínját.

Tovább olvasok

Hátán vagy hasán?

A disznóvágásokon a böllér a toka alsó részén 20-30 cm mélyen szúrta a kést az állat testébe. A szúrást azonnal követte a perzselés. Az első világháborúig szinte kizárólag búzaszalmával perzseltek a békéscsabaiak, a két háború között szalmával és perzselőgéppel is, manapság pedig már jellemzően gázzal végzik azt. A lemosást követő művelet a felbontás és a hasítás. Örök kérdés: hátán vagy hasán? Vagyis, hogy miként a legjobb felbontani a sertést. Laurinyecz András, aki nagyon sok sertést vágott le és dolgozott fel a Csabai Kolbászfesztiválon is, elmondta: a hagyományos csabai módszer a hátán bontás, a hentesek viszont a hasán bontást alkalmazták, mert gyorsabb és tisztább. A hátán bontásnál ugyanis a kivett négy láb helyére rongyokat kell tenni, hogy ne koszolódjon a hús. Laurinyecz András hozzátette: ma már a házi disznótoroknál is népszerűbb a hasán bontás.

Főszerep a Heti Hetesben

Verebest lehetett fogatni a dorkával 2002-ben a Heti hetes tévéműsorában. Az akkori meghatározó poénfelelősnek, Verebes Istvánnak csak annyi kifogása volt a dorkába, vagyis a sertésvakbélbe töltött, Békéscsabáról küldött kolbásszal, hogy egy jött belőle, pedig ők heten vannak.
Seggvéghurkának nevezte Váncsa István újságíró a Heti hetes adásában a Csabait. Az egyik kolbászfesztivál zsűritagjaként hallotta ezt a kifejezést, és szerinte Békés megyében többen így becézik a kulárés, vagyis a sertés „fenéktől való” belébe – azaz végbelébe – töltött kolbászt. A seggvéghurka azzal kapcsolatosan jött elő, hogy a kolbászfesztivált megnyitó Torgyán József – akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – eredeti hungaricum kifejezéssel illette a csabait. Hozzátette: ez a világ legfinomabb kolbásza, aki pedig evett ennél jobbat, az Andersennél is nagyobb mesemondó. A hírt felolvasta Jáksó a Heti hetesben, és Váncsa ezt kommentálta.

Tovább olvasok

Az első kolbászkirály

Petényi György békéscsabai nyomdász volt az első fődíjasa a Csabai Kolbászfesztivál szárazkolbász versenyének. Elmondta, a nyomdászat számára a szakmát, a kolbászkészítés pedig a családi hagyományt jelenti.
- Alapvetően vegyes hús kell a jó kolbászhoz. Úgy, hogy megfelelő legyen a hús és a zsír aránya – hangsúlyozta Petényi György. – Minden legyen benne: comb, lapocka, tarja, dagadó. Aztán már csak érzés kell hozzá és szeretet. Persze, azért jó fűszerek is szükségesek. A fokhagymát magam termelem, a paprikát nagyon megbízható helyről veszem. A mi családunkban különféle vastagságú és legalább négyféle ízesítésű kolbászt szokás készíteni. Petényi György elmondta, annak idején egyik este felhívták a postáról, és megkérdezték tőle: „Ön a kolbászkirály?” Miután megmondta, hogy igen, tucatszám kapta a leveleket az ország minden pontjáról. Kértek kolbászt, receptet. Bár az utóbbit hiába mondta volna el, mert a végeredmény sok mindentől függ, nincs két egyforma kolbász.

Dedinszky Gyula: Csabai kolbász / Čabianska Klobása

Hazánk, különösképpen pedig Alföldünk helységei általában szegények természeti, történelmi, műemléki kincsekben. Mégis közülük nem egy vált már a múltban is híressé lakói keze munkájának valamely kiváló terméke, produktuma révén. Makót hagymájáról, Szegedet paprikájáról, Kiskunhalast csipkéjéről, Hódmezővásárhelyet fazekasságáról, Mezőkövesdet és Kalocsát népi hímzéséről, Békéscsabát pedig kolbászáról ismerte meg ország – világ.
Először – disznótorok alkalmával – csak maguk a csabaiak magasztalták, dicsérték a vendéglátó ház kolbászát, aztán a csabai kolbász ismertté lett a megyében, egy-két évtized múlva széles-e hazában, ma pedig már számos országban keresik, vásárolják, dicsérik, szeretik a csabai kolbászt.

A kolbászról általában

A hústermelési eljáráson belül a kolbász keletkezési idejéről, „feltalálása” módjáról, tehát a kolbász történetéről a szakirodalomból úgyszólván semmit sem tudhatunk meg. Érdekes, hogy magyar kolbász múltjának felderítésében inkább a nyelvtudomány jön segítségünkre. Szamota István – Zolnai Gyula Magyar oklevélszótára szerint egy latin szövegben, már 1373-ban előfordul a „Kolbaz” név, a Schlägli szójegyzék szerint 1405-ből való a „colbaz” forma, az Adámi Wörterbuch 1763-ból a „kóbász” alakot említi, Czuczor Gergely – Fogarasi János A magyar nyelv szótára 1865-ből a „kalbász” formát ismeri. E nyelvtörténeti utalások bizonyítják, hogy a magyar kolbásznak legalábbis 600 éves múltja van már. Nevének máig is föllelhető változatai nyelvünkben: kolbász, kalbász, kóbász és kolbác. A szláv nyelvekben is megtalálhatók az elnevezés variánsai: kolbasz, kobásza, kobaszica, klobásza, klbásza stb. formákban. Lehetséges, hogy a török nyelvekből származik, vesd össze pl. a rostonsült szeletet jelentő ozmán „külbasti” megjelöléssel. A kolbász szó egyébként állati bélbe töltött, vagdalt és fűszerezett húst jelent.

A csabai kolbász fogalma

A csabai kolbász nevében foglalt helységnév arra enged következtetni, hogy csak az a kolbászféleség lehet „csabai”, melyet békéscsabai lakosok Békéscsabán készítettek. Ez azonban természetesen nem így áll. A csabai kolbász kritériuma nem elsősorban gyártási helyében, hanem a készítési módjában, összetételében, fűszerezésében, egyszóval: karakterében, jellegzetességében rejlik. 

Tovább olvasok